Menü Bezárás

“Értelmes életet csak jól működő, szerves közösségekben lehet élni” – vallja Bors Mária, aki eddigi tapasztalatai alapján úgy látja, hogy az emberi problémák megoldása “egy jól együtt élő-lakó, tanuló és tanító, gyógyuló és gyógyító faluközösség lehetne.”

Bors Mária az ELTE magyar-angol szakán végzett. Már a nyolcvanas években felvetődött benne a vidékre költözés gondolata. Akkoriban jöttek létre Visnyeszéplak, Gyűrűfű és Galgahévíz ökofalvai, amelyeket értelmesebb, tisztább és természetesebb életre vágyó fiatalok alapítottak. Bors Mária szinte mindegyik kezdésén ott volt: majdnem házat vett párjával Visnyeszéplakon, Gyűrűfű egyik alapítója most is egyik legjobb barátja, így többször is járt ott, Galgahévíz farmjának pedig egyik alapító segítője volt.

A hetvenes évektől mentálhigiénés teaházakat vezetett és hozott létre a fővárosban, például a Tabán Teázót, a Szentkirály utcai Teaházat, majd az Almássy Téri Művelődési Központban a Menta Teaházat. Ennek fő célja volt, hogy a résztvevők kulturált körülmények között, egymással is ismerkedve hallgassanak előadásokat meghívott, szakértő vendégekkel az élet fontos területeiről, illetve vegyenek részt élő beszélgetésekben. A Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Intézet munkatársainak segítségével mindehhez egy mentálhigiénés rendszert és egy vegetáriánus klubot is létrehozott.

Már a teaházakban is többször szóba jött a vidékre költözés. Később Tápióbicskére költözött, ahol kertes házában hozta létre a Bors-ment-a tanya és Szanatórium Alapítványt. Ennek célja “az értelmes, egészséges és teljes életre való felkészítés” és annak gyakorlati megvalósítása volt. Nyári táborokat is szervezett, ahol az önismereti, ön- és másokat gyógyító alternatív módszerek megismerésén túl a résztvevők dolgozhattak a kertben, a házon, és a melléképületeken, együtt készítették el az egészséges ételeket, túrázni jártak a környékre, és regenerálódhattak a várositól oly eltérő környezetben. Eközben Bors Mária a Petőfi Rádió Más Világ című műsorának egyik munkatársaként is dolgozott, amelyben életmódváltó reform törekvésekről, emberekről, helyekről számolt be.

Öt év elteltével lányával együtt visszaköltözött Budapestre, ahol most is él. Továbbra is tartja a kapcsolatot mind a létrejött, mind a létrejövő közösségekkel, emberekkel az Élőfalu Hálózaton keresztül Magyarországon, és több hasonlóval külföldön is. Elvégezte a világ egyik vezető spirituális közössége, a Findhorn Foundation által megalkotott Transzformáció Társas Játék hivatalos játékvezető tréningjét, amellyel majdnem húsz éve foglalkozik. Szoros kapcsolatot tart a damanhuri spirituális közösséggel is, évente négy alkalommal vesz részt annak úgynevezett Közösség építő iskolájában.

Alsómocsoládon egy, a Bors-ment-a-tanyához hasonló helyet, egy alternatív szanatóriumot hozna létre, ahol az érdeklődők az egészséges, tudatos és örömteli élet lehetőségeit gyakorolhatnák, néhány hetes kurzusokban, bentlakással. Az ott élő munkatársak mellett meghívott előadókkal, gyógyítókkal, művészekkel működnének együtt. A program teljes kidolgozását, tehát a gyógymódok, módszerek, a mozgás, és a táplálkozás komplex és holisztikus megvalósítását pedig ezekben a témákban kompetens társakkal együtt képzeli el.

“Nem köt a városhoz már semmi és senki” – írja. “Viszont a fejemben és szívemben még ott vannak az értelmes, élhető életről való képek, gondolatok és érzések, és nagyon sokat jelentene nekem, ha a rengeteg tapasztalatomat még hasznosíthatnám ebben az életben”.
Szívesen alkalmazná a Transzformáció Társas Játék játékvezetői képzettségét, gyakorolná az ayurvéda masszázst, a meridián tornát és a chi kungot is.

“Magamat elsősorban egy alternatív szanatórium szellemi és lelki vezetőjének, szervezőjének és létrehozójának tudom leginkább elképzelni, aki a maga által választott munkatársaival gazdagítja Alsómocsolád már eddig is csodás lehetőségeit, együttműködve az ilyen és hasonló kezdeményezések és programok munkatársaival, résztvevőivel.” A cél elsősorban a megelőzés és a rekreáció lenne olyan emberek számára, akik kimerültek, elfáradtak, betegek lettek, vagy éppen műtétek utáni állapotban vannak és szeretnének felépülni, feltöltődni, regenerálódni a természetben és egy együttérző, együttműködő emberek alkotta közösségben.

“Alsómocsolád egy oázis lenne, a béke szigete, ahol élve megelőzhetőek lennének a betegségek” – vallja Bors Mária.

Szeretne egyre több kisgyermekes családot látni a Jövő-szövő csoportban, mivel a kisgyermekek puszta léte is új energiákat jelent egy közösségben. Ők még úgy élik az életüket, ahogy igazán kellene, benne a jelen-létben. Ők és a növények meg az állatok a legnagyobb tanítómesterei. Ezen kívül pedig mindenkit és bárkit szívesen látna, aki nyitott a megismerésre, a tudatos és örömteli emberi életre, és ezért meg is tesz mindent, önmagáért felelősen és figyelve másokra is egyben.

Január 15-ig lehet még jelentkezni a Jövő-szövő pályázatra, egy remek csapat gyűlt eddig össze, akikkel februárban elkezdjük majd a közös jövő-szövést, és alsómocsoládi életük megtervezését. A részletes pályázati leírást itt találod.