Menü Bezárás

“A vidéki élet egy sokkal tisztább, egészségesebb környezetet tud biztosítani, ha a családnak van megélhetése, és egy jól összetartó közösséghez tartoznak.” “Kisgyermekes anyukaként hatványozottan arra a felismerésre jutottam, hogy egy közösség támogató háttere nélkül lehet ugyan élni, de se nem érdemes, sem nem kifizetődő hosszú távon.” – így vélekedik Széles Csaba és felesége, Széles-Galambosi Eszter. A 30-as éveik elején járó házaspár elsősorban 9 hónapos kislányuk, Csenge érdekében költözne vidékre, bár a természethez közeli élet már régóta vonzza őket, hiszen mindketten ilyenben nőttek fel.

Széles Csaba egy erdélyi kisvárosban, Érmihályfalván nőtt fel. Gyerekként főként a kémia, és a szétszedhető-összerakható tárgyak érdekelték, felnőttként a világ megértésének vágya, illetve az emberi lélek megismerése is fontos mozgatórugói lettek életének. Ez utóbbival hivatalosan is foglalkozott egy ideig, miután hipnoterapeuta képesítést szerzett. Eredetileg vendéglátóipari végzettsége van, jelenleg egy budapesti étterem üzletvezetője. Emellett nagy hangsúlyt fektet a társadalmi szerepvállalásra is: aktívan részt vett a Tudatos Társadalom és a Civil Multi Média megalakulásában. Szabadidejében szappant készít, a nagymamája régi receptjeit kelti életre, és tökéletesíti tovább, emellett pedig egy hatékony emésztést segítő készítményt, kombucha gombát termeszt. Egy időben rendszeresen járt túrázni is.

Széles-Galambosi Eszter bár városban, Pécsett nőtt fel, mégis természetközeli nézetek szerint élt családjával, sok háziállatot tartottak, volt konyhakertjük, méhészkedtek is. “Mindig intenzíven törekedtünk a környezeti terhelésünket minimalizálni, a természet része lenni, és nem felette lenni” – írja motivációs levelében. A pécsi egyetemen végzett angol-olasz szakon, az USA-ban és Olaszországban is volt lehetősége munkatapasztalatot szerezni, jelenleg adminisztratív munkakörben dolgozik, ahol mindkét idegen nyelvet aktívan használja. Most 9 hónapos kislányával sokat sétál a természetben, korábban kórusban is énekelt, és örömét leli a kreatív tevékenységekben is.

“Saját családos életemet mindig is olyan közösségben képzeltem el, ahol a környezet tisztelete és védelme alapértelmezett, és a közösség egymásért dolgozik” – hangsúlyozza Eszter. A házaspár mindig is vidéki életre vágyott, a lehetőségekre is nyitottak voltak, kislányuk születése pedig mindezt komoly elhatározássá érlelte. Úgy vélik, a fővárosi élet nem lesz gyermekük számára megfelelő, legalábbis nem ebben a mintában szeretnék felnevelni. Alsómocsoládon jártukkor nagyon megtetszett nekik a falu, a letelepedési kézikönyv pedig tovább növelte a település iránti szimpátiájukat. A víz jelenléte pedig külön boldogság számukra.

Csaba főként a turizmusban, vendéglátásban, illetve ezek fejlesztésében tevékenykedne, de a szappankészítést sem hagyná abba. Ez utóbbi miatt szívesen látna a kiköltözők között valamilyen vegyipari végzettségű embert, akivel tovább fejleszthetnék ötleteit. Eszter most főfoglalkozású anya, később viszont felsőfokú angol és olasz nyelvtudásával boldogulna, szintén főként a turizmusban. Ezért szívesen látna a beköltözők között olyanokat, akik jártasak például a rendezvényszervezésben, és akikkel együtt tud e téren működni.

Mindketten hisznek a közösség összetartó erejében. Csengének pedig olyan jövőt szánnak, ahol a természettel harmóniában élhet, olyan környezetben, amelyben megtanulhatja, hogyan lehet együttműködni, közösen alkotni, és így előre jutni.

Január 15-ig lehet még jelentkezni a Jövő-szövő pályázatra, egy remek csapat gyűlt eddig össze, akikkel februárban elkezdjük majd a közös jövő-szövést, és alsómocsoládi életük megtervezését. A részletes pályázati leírást itt találod.