Magány és megélhetési nehézségek – sokakat ezek a félelmek riasztanak vissza attól, hogy vidékre költözzenek, pedig vágynak oda. A közösségi vállalkozás egyszerre nyújt megoldást ezekre a – vélt vagy valós – problémákra, Alsómocsolád letelepedési pályázata pedig különös hangsúlyt fektet arra, hogy a pályázók közösségi vállalkozásokat hozzanak létre. De mit is jelent a közösségi vállalkozás, illetve mitől válik egy vállalkozás közösségivé? Ezt foglaljuk össze cikkünkben.
A közösségi vállalkozást, mint szervezeti formát, Vágvölgyi Gusztáv (Pabló), szervezetfejlesztő, tanácsadó és coach dolgozta ki. A témáról előadásokat tartott – illetve tart -, publikál, és ő maga is dolgozik egy közösségi vállalkozásban. Egyik előadásában megfogalmazza azt, amire – gondolom – a legtöbben vágyunk, amikor arról van szó, milyen munkát is végeznénk a legszívesebben: olyat, ami biztosítja a saját és a családom megélhetését, ahol jól érzem magam, mert egy jó csapatban dolgozhatok, és a munkámnak értelmét is látom. Ez így összességében nemcsak munka, hanem a szó nemes értelmében vett boldogulás is.
Nos, lényegében ezt nyújtja egy jól működő közösségi vállalkozás. Ez azonban nem tud létrejönni valódi közösségi minőség nélkül, mert ez lesz az, ami a vállalkozás hatékonyságát, illetve sikerét biztosítja – hangsúlyozza Vágvölgyi Gusztáv.
A közösségi minőség lényegében a közösség – mondjuk így – “aurája”, egyszerűen fogalmazva ez határozza meg, hogy az adott közösséghez jó tartozni, vagy inkább menekülnénk belőle. A közösségen belüli emberi kapcsolatok minőségének összessége, amely megmutatja, milyen kapcsolatban vannak egymással a tagok. Mivel az emberi kapcsolatok sem állandóak, ez is folyamatosan változik, a tagok között állandóan “kapcsolati hidak” épülnek, illetve bomlanak le, attól függően, épp hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
Most könnyen lehetne azt gondolni, hogy ha egy szervezet tagjai baráti viszonyban vannak egymással, az elegendő a valódi közösségi minőséghez, de ez nem feltétlenül van így. Előfordulhat, hogy pont a baráti viszony miatt nem beszélnek meg bizonyos konfliktusokat (hiszen senki nem akarja megbántani a barátját), emiatt feszültség alakulhat ki, és végső soron eltávolodhatnak egymástól. De ha sikerül őszintén megbeszélni a másikkal a problémát, akkor a másik – eltávolodás helyett – közelebb kerül hozzánk minden hibájával együtt. Tehát minél őszintébbek a közösség tagjai egymással, minél több dolgot tudnak megbeszélni, annál inkább nő a szervezet hatékonysága. Vágvölgyi Gusztáv tapasztalatai szerint sok közösségi kezdeményezés azért szűnik meg végül, mert nem sikerül létrehozni ezt az igazi közösségi minőséget.
A közösségben mindemellett bizonyos funkcióknak is működniük kell ahhoz, hogy élni tudjon. Roland L. Warren, amerikai szociológus öt funkcióval határozza meg a közösséget: kölcsönös támogatás, közösségi részvétel, szocializáció, közösségi kontroll és gazdasági boldogulás.
A kölcsönös támogatás lényegében a klasszikus kalákát jelenti: amit egy ember nem tud megoldani, azt a közösség igen. A közösségi részvétel teljesíti a közösségi élet iránti igényt, hiszen szeretjük jól érezni magunkat egymás között, szeretjük a közös élményeket. A szocializáció magában foglalja a közös értékeket, világképet, hiedelmeket, normákat és szabályokat, amelyek az adott közösséget működtetik. A közösségi kontroll ebből adódik – és általában érzékeny pont -: ha vannak közös normák, akkor a közösségnek ki kell dolgoznia, hogyan kérik számon ezeket egymáson. A gazdasági boldogulás pedig azt jelenti, hogy a közösség biztosítja a tagjai számára a megélhetést.
Ez utóbbi, vagyis a gazdasági boldogulás, a legtöbb átlagos közösségből kimarad. Az “átlagos” itt azt jelenti, hogy a tagok valamilyen munkán kívüli, szabadidős tevékenység miatt jönnek össze, mondjuk filmklubot alakítanak, vagy sportolnak, vagy önkéntesként tesznek valamit egy településért. Az egyén energiájának legnagyobb részét ekkor a kenyérkereső tevékenységére fordítja, csak a maradékot a közösségre. Ha azonban mondjuk elveszíti a munkáját, minden energiáját egy új keresésére fordítja majd, a közösségre tehát jóval kevesebb – vagy épp semmi sem -jut. Így tehát nagyobb eséllyel jön létre valódi közösség ott, ahol az magában foglalja a megélhetést is.
Szükséges tehát, hogy egyfajta együttműködési kényszer működjön a közösségen belül. Talán ez egy kissé erőteljes fogalomnak tűnik, ám a szervezetfejlesztő épp ezért szereti ezt a kifejezést használni, a kölcsönös egymásrautaltság helyett, amit lényegében jelent. Vágvölgyi Gusztáv azt is hangsúlyozza: fontos, hogy ezt a kényszert nem kívülről “rakják ránk”, hanem mi magunk, a közösség tagjai rakjuk magunkra, hiszen van egy konkrét cél, amit közösségként el akarunk érni.
Sok közösség esik szét azért, mert hiányzik ez az együttműködési kényszer. Ezért lehet jó kerete a közösségi vállalkozás a közösséggé válásnak, és a valódi közösségi minőség felé való haladásnak, hiszen eleve benne van a megélhetési cél: épp azért fognak össze a tagok, hogy megéljenek valamiből.
A közösségek szétesésének másik gyakori oka, hogy a tagok a közösséggé válás nehézségeit, fájdalmait nem hajlandók elszenvedni – sokan a legegyszerűbb megoldást választják: kilépnek a közösségből. Pedig a nehézségek leküzdése nélkül nem jön létre igazi közösség – mint ahogy nincs születés fájdalom nélkül.
És hogyan lehet elindulni ebbe az irányba? A szervezetfejlesztő szerint első lépés, hogy kapcsolódjunk egymással – előbb a másikhoz, majd magunkhoz, ezután sikerül mélyebben kapcsolódni a másikhoz, és már visszajelzést is lehet adni. Ennek ismétlése lényegében a közösséggé válás „alapmozdulata”. Ha pedig ebbe az irányba indulunk, egy fenntarthatóbb világ létrehozása felé is újabb lépést teszünk – hangsúlyozza Vágvölgyi Gusztáv.
Alsómocsolád letelepedési pályázata különös hangsúlyt fektet arra, hogy a beköltözők közösségi vállalkozásokat hozzanak létre. Az első pályázók november végén már kaptak arra lehetőséget, hogy megismerkedjenek egymással, és elvessék leendő közösségi vállalkozásuk magjait. A december 10-én megrendezésre kerülő Tettrekész Teázóban pedig részletesen is megismerhetik az érdeklődők ezeket az ötleteket – amelyeket szintén bemutatunk következő cikkeinkben.