Menü Bezárás

Alsómocsolád egy több mint 300 lelket számláló falu Baranya megye északi részén, a szelíd dombokkal övezett Hegyhát területén. Több mint 700 éves történelme alatt többször is előfordult, hogy fennmaradása csak az itt élők összetartásán, szorgos munkáján múlt. Azonban -mint ahogy ország- sőt világszerte több kistelepülés, Alsómocsolád is küzd az elnéptelenedéssel. Dicső László polgármester a probléma megoldását jelentő letelepedési pályázatról beszél interjúnkban.

Milyen lépéseket tettek azért, hogy megállítsák az elvándorlást, illetve milyen lehetőségeket adnak az új beköltözőknek Alsómocsoládon?

Alsómocsolád az elmúlt években több fejlesztést is megvalósított, programokat indított, azonban sajnos fogy a lakosság. Persze nem csak mi járunk ebben a cipőben: a környező településekről is folyamatos az elvándorlás. Ezért a képviselőtestülettel úgy döntöttük, prioritásként kezeljük a lakosságszám-csökkenés megakadályozását. Elindítottuk a Jövő-Szövő programot, elhivatott, a témában jártas szakembereket hívtunk össze 3-4 havonta egy teljes hétvégére, hogy együtt gondolkodjunk, illetve keressünk megoldást. Az volt az elképzelésünk, hogy ha elméletben megtaláljuk a módját annak, hogyan növeljük a lakosságszámot, akkor ezt a gyakorlatba is átültetjük. Ha pedig mindez sikerül, az más települések számára is mintaként szolgálhat. Készült egy letelepedési kézikönyv (ami egyébként egyedülálló az országban), a külső szakértői csapat mellett pedig egy mentorcsoport is alakult, akik a leendő beköltözőknek nyújtanak segítséget. Terveink szerint a Jövő-Szövő Műhelyt térségivé fejlesszük, 2019 nyarán pedig Bikalon egy térségi letelepedési expót rendezünk. Ez főként azoknak szól majd, akik már eldöntötték, hogy vidékre költöznek.

A 2018 szeptemberében indult letelepedési pályázatban közösségi vállalkozásról is szó van. Ez hogyan kapcsolódik a településhez?

Egy rendezvényen – ahol a vidék érdekében együtt gondolkodók vettek részt – találkoztam Vágvölgyi Gusztávval, aki a közösségi vállalkozás, mint szervezeti forma magyarországi úttörője. Így felmerült, hogy az ide költözőknek felajánljuk közösségi vállalkozások létrehozását, hiszen Alsómocsoládon több tevékenységet is lehetne ebben a formában működtetni. Sok hasonló rendezvényen, a legkülönbözőbb emberekkel beszélgetve számomra kiderült, hogy azok, akik vidékre akarnak költözni, általában tudatosabbak. Vagy az egészséges életmód, vagy a környezettudatosság, a természetszeretet mentén, de másképp gondolkodnak. Ezért azt gondolom, hogy a közösségi vállalkozás őket kifejezetten támogatná is céljaik elérésében.

Mi az amire a leginkább szükség van ma a vidékre költözéshez?

Szerintem a vidékre költözéshez, új élet kialakításához négy dolog kell: lakhatás, jövedelemszerzési lehetőség, szolgáltatásokhoz való hozzáférés és közösség.

A két utóbbi adott Alsómocsoládon. A faluban régóta összeszokott, de mégis befogadó közösséget alkot a lakosság. A kis létszám ellenére gyakran szervezünk különböző programokat, amelyek -korosztálytól függetlenül – mindenkit megmozgatnak, az emberek segítőkészek, együttműködőek. Sokan talán azt gondolják a kis falvakról, hogy a modern, kényelmes élethez szükséges szolgáltatások nem elérhetőek, de ez nem igaz. Itt is van minden, ami kell: szélessávú internet, infrastruktúra, természetesen vezetékes víz, modern szennyvízkezelés, illetve egyéb közművek, elérhető távolságban orvos, iskola.

Az otthonteremtéshez – az állam által nyújtott pályázatokon túl – az önkormányzat is ad támogatást, ennek részleteit a letelepedési kézikönyvünk tartalmazza.

A megélhetéshez pedig egyrészt közösségi vállalkozást lehet indítani, másrészt a faluban és környékén több mint 450 munkahely van.

Melyek ezek a munkalehetőségek?

A közelben van téglagyár, a Pick Szeged Zrt. húsüzeme, egy sertéstelep, a faluban működik egy idősotthon, több projektben is dolgozunk, és a turizmusban is rengeteg a lehetőség. Bikalon működik egy élménybirtok, ott több szakembert is keresnek. Alsómocsoládon van planetárium, szabadulószoba, repülőgép-szimulátor, lehet csónakáztatni, kerékpártúrát szervezni, és működik erdei iskola is. A konferenciaközpontban 84 szálláshely van, az étkeztetés is megoldott, működik egy 300 adagos konyha, ahol főként az idősotthonra, valamint az erdei iskolába érkező diákokra főznek. A Mocsolád TV is működött, ezt is újra lehet indítani. Egy permakultúra kert létrehozása is folyamatban van, erre az önkormányzat egy 3 hektáros területet ajánlott fel.

Persze, a falu tágabb környezetében is adódnak lehetőségek: három megyeszékhely, Pécs, Kaposvár és Szekszárd egy kb. 55 km-es körben van, valamint az olyan nagyobb városok, mint Dombóvár, Komló vagy Bonyhád 20-40 km távolságon belül elérhetők.

Alsómocsoládon több civil szervezet is működik, amelyek számtalan programot kínálnak. Számomra ez is jelzi, hogy összetartó a közösség a faluban.

Jövőre ünnepeljük a falu fennállásának 725. évfordulóját (1294-ből származik a település első írásos említése), amelyre egy egész éves rendezvényfolyammal készülünk. Több uniós pályázat is fut, az egészségfejlesztéstől kezdve a különböző kapacitás-fejlesztésig. A civil szervezetek szintén nagyon aktívak. Néhányat kiemelek közülük. Elsőként említeném az Alapítvány Alsómocsoládért szervezetet, amely főként a település közösségi életének fejlesztését szolgálja. Az Alsómocsoládiak Baráti Köre a lakosságot, és az innen elszármazottakat tömöríti egységbe. A Hét Patak Gyöngye Natúrpark Alapítvány a környező településekkel együttműködve a környezet javítását célzó beruházásokkal, infrastruktúra-fejlesztéssel és a lakosság környezettudatosságának növelésével foglalkozik. És van Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzat is, amely a fiatalok érdekérvényesítésével és rendezvényszervezéssel foglalkozik, miközben megismerteti velük a demokrácia alapfogalmait.

Saját pénze is van Alsómocsoládnak, a rigac. Miért hozták létre és honnan a neve?

2013-ban vezettük be, a gazdaság fejlesztése céljából. A helyi szolgáltatásokért, termékekért lehet vele fizetni, nemcsak a boltban, vagy a kocsmában, de például házfelújításhoz is lehet rigacban támogatást kapni. A nevét amúgy a leghíresebb hegyháti betyárról, Rigac Jancsiról kapta.

Ön 1990 óta polgármester itt. Mit tart a legfontosabb értéknek a falu életében?

Korábban mezőgazdasági pilóta voltam, a polgármesteri feladatokat azonban igazi önmegvalósításnak érzem. Számomra izgalmas az az alkotási folyamat, hogy a lakossággal közösen találjuk ki, milyen irányban haladjon a falu, miket valósítsunk meg, majd ezeket közösen hozzuk létre, és együtt élünk velük. Néhány évvel ezelőtt az egyik szomszéd falu polgármestere azt mondta, nagyon irigyel minket – nem az adottságainkért, hanem mert itt összefognak az emberek, képesek egy cél érdekében együttműködni.